4 Tudomány és kutatás DENTAL TRIBUNE Hungary Edition Az antioxidánsok szerepe a fogágybetegségek megelôzésében A vitaminok, ásványi anyagok jelentôsége a táplálkozásban és annak sztomatológiai vonatkozásai A vitamin- és ásványianyaghiány jelentősége abban rejlik, hogy következtében lecsökken a szervezet antioxidánsszintje, vagyis gyengül a szervezet ellenálló képessége a betegségekkel szemben. Egyenes következmény, hogy 50-70 százalékkal nőhet a szívinfarktus esélye, megduplázódik az agyvérzés, jelentősen nő a koraszülések száma, többszörösére nő a fogágysorvadás, a cukorbetegség, a tüdőgyulladás, a magas vérnyomás, az ízületi betegségek, a daganatos kórképek, az allergia és sok egyéb betegség kialakulásának kockázata, lassítja ezek gyógyulását. A lassúbb gyógyulás kihatással van a csontosodási folyamatokra is, így például az implantátumok osszeointegrációjának is kedvezőtlenek a feltételei. Ezen túl még lényeges tudni, hogy Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek és a rosszindulatú daganatok az összes halálozás mintegy háromnegyed részéért felelősek, más szóval az összes halálozás háromnegyed része táplálkozással és életmóddal összefüggő betegségekből származik. játszik. Évszázadok óta köztudott, hogy milyen fontos szerepet játszanak a vitaminok és ásványi anyagok a szájüreg egészségének fenntartásában, illetve egyesek hiánya vagy alacsony szintje számos szájüregi és fogazati betegség okaként szerepel. A vitaminok és az ásványi anyagok ajánlott napi menynyiségének fogyasztása még a legfejlettebb országokban sem valósul meg. szági tejvásárlás mintegy 80 l/ fő/év mennyiséggel kisebb volt az EU-átlagnál, és a harmadik legkisebb egy főre jutó tejmenynyiség volt 2000-ben, ez a tény is mutatja az egy főre jutó érték elégtelenségét. A tej és a tejtermékek a naponta fogyasztandó élelmiszerek közé tartoznak. A tejből általában napi fél liter javasolt, ez a mennyiség tartalmazza a napi kalciumszükséglet kétharmadát, ezenkívül a tej jelentős D-, A- és B2-vitamin-, továbbá fehérjeforrás. A táplálkozási vizsgálatok eredményei arra is felhívják sem túlságosan könnyű megoldani a mindennapok rohanásában. Többségünknek csak a hétvégén van ideje arra, hogy odafigyeljen önmagára, az étkezésére. Hétköznap marad az iskolai vagy vállalati étkezde, a gyorséttermek kínálata, ahol az értékes tápanyagok jelentős hányada garantáltan nem jut el a tányérunkig. Csökkent az élelmiszerek hasznosanyag-tartalma Hazai és külföldi felmérések, valamint különböző tudományos vizsgálatok adatai szerint az élelmiszerek vitamin-, ásványianyag- és nyomelemtartalma – a hatvanas évektől Magyarországon is – változó mértékben ugyan, de összességében jelentős mértékben lecsökkent. Emellett az eddig vitamindúsnak tartott egyes élelmiszerek számos vélemény szerint „kiüresedtek”. Sok kutató vitatja a ma forgalomban kapható iparilag előállított tej, az egyes mediterrán országokból vagy az északi államokból származó, sokszor iparszerűen mesterséges körülmények között előállított zöldség és gyümölcs tápanyagértékét. A mesterséges talajon, szintetikus anyagon, zsákokban, üvegházakban, tápoldatokban nevelt növények termésének sem az összetétele, sem az illata, sem a valódi íze nem olyan, mint amilyen a hagyományos módon termelteké volt. A gyönyörű külsejű, „mesterségesen érlelt” zöldség és gyümölcs a hűtőben hetekig eláll, miközben a hagyományosan előállítottak napok alatt megfonnyadnak. További probléma, hogy a káros környezeti hatások, a talaj, a víz, a levegő szennyezése és terhelése az utóbbi évtizedekben jelentősen megnőtt, és ezzel párhuzamosan a gabona-, a zöldség- és gyümölcsfélék N k 2. ábra: A WADA (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) laboratóriuma által végzett összehasonlító elemzés szerint a zöldségek és gyümölcsök vitamin- és ásványianyag-tartalma csökkenô tendenciát mutat. (Forrás: www.wada.com) A szervezet vitamin- és ásványianyag-hiánya Évtizedekkel ezelőtt a „tavaszi fáradtságnak” nevezett, időnként jelentkező kimerültségérzést leggyakrabban a szervezet vitamin- és ásványianyag-hiányával hozták összefüggésbe. Napjainkban inkább a túlhajszolt életet, a mindennapi stresszt okolják, illetve szintén a táplálkozás szerepét – a megfelelő mennyiségű és összetételű antioxidáns hiányát – hangsúlyozzák. S ahogy a hazai és nemzetközi vizsgálatok kimutatták, valóban már nyáron sem biztos, hogy fel lehet tölteni vitaminokkal a szükségleteknek megfelelően a szervezetet, és a stressz is igen jelentős szerepet Férfiak 90.00 vitamin- és mikrotápanyagtartalma a termőföld kihasználtsága és sokszor helytelen kezelése miatt jelentősen csökkent. Zajkás Gábor „Magyarország nemzeti táplálkozáspolitikája” (2004) című művében részletesen taglalja, miszerint a rendszeres és bőséges zöldség-, főzelék-, valamint gyümölcsfogyasztás meggyőző bizonyítékokkal alátámasztott kockázatcsökkentő tényező a szív- és érrendszeri, és valószínű kockázatcsökkentő tényező a daganatos betegségek megelőzését tekintve. Az egészséges táplálkozásban > 400 g/nap a minimálisan ajánlott mennyiség, a daganatos betegségek megelőzésére 600-800 g/nap mennyiség javasolt. 120 100 80 60 40 20 0 1985 A növekvő stressz miatt fokozott vitaminhiányos állapot Miközben a táplálékunkban jóval kevesebb az értékes tar- Zöldség-fôzelék és gyümölcs-vásárlás európai országokban (kg/fô/év), 2000 (Élelmiszermérlegek, 2001) 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 GRE ITA POR SPA BEL AUT FRA HUN POL NOR IRE FIN YUG CZE SKL 4. ábra: Zöldség- és gyümölcsfogyasztás az európai országokban, 2001 1996 Kalcium Folsav Magnézium 3. ábra: A WADA adatai szerint különösen szembetûnô a zöldség-gyümölcs kalcium-, folsav- és magnéziumtartalmának csökkenése. (Forrás: www. wada.com) 80.00 70.00 60.00 50.00 40.00 30.00 20.00 10.00 0 n in te in n in Va s in n m Nia cin m am ofl av am Fo la ita m lciu ita ita Th ia gn é vit vit Ka ziu Zin mi mi mi k 1. ábra: Az USA-ban végzett vizsgálatok adatai szerint a lakosság napi vitaminés ásványianyag-bevitele az ajánlott értékhez képest (Recommended Dietary Allowance, RDA) sok esetben még az 50%-os értéket sem éri el. (Forrás: USDA 1994–96 CSFII.) A magyarországi zöldség- és gyümölcsvásárlás 2000-ben a jelenlegi EU-tagországok sorában a 8. legnagyobb volt, de kisebb, mint az EU-átlag (239 kg/fő/év). A Háztartás-statisztika adataiból idézve: 2001-ben a legkisebb jövedelműek között az egy főre jutó zöldség-gyümölcs mennyiség fele volt a legnagyobb jövedelműek közötti mennyiségnek, 69,7 kg/fő/év, azaz 190 g/fő/nap. Ez a különbség tehát nyilvánvalóan arra utal, hogy a lakosság egy része elégtelenül fogyaszt zöldség-, főzelékfélét, gyümölcsöt, és érintett az elégtelen fogyasztás miatt következő fokozott kockázattal. Kedvezőtlen, hogy a tej vásárlása a nyolcvanas évek közepétől jelentősen, mintegy 40 l/fő/év mennyiséggel csökkent, 2001-ben az egy főre jutó napi mennyiség 395 g volt, azaz nem egészen 400 ml. A magyaror- a figyelmet, hogy a lakosság egy részénél fennáll a mikrotápanyagok elégtelen bevitelének veszélye, például mindkét nemben az átlagos E-vitamin-bevitel, a 35 évesnél idősebb férfiak esetében B2 -vitamin-, a 60 évesnél idősebbek között a B1-, B 6 -vitamin-bevitel átlagos értéke is elégtelen volt. A nők átlagos B1-, B 6 -vitaminbevitele kisebb volt az ajánlott értéknél. (Zajkás G. és mtsai: Táplálkozási vizsgálat Magyarországon [2003–2004]: Mikrotápanyagok: vitaminok, Orvosi Hetilap 148.34.1593-1600. 2007). talom, a növekvő stressz miatt a szervezetünk szükséglete jelentősen megnőtt. Ez a magyarázata annak, hogy a legtöbb szakértő véleménye szerint kisebb-nagyobb mértékben szinte mindnyájan vitaminhiányos állapotban vagyunk, és természetes táplálékbevitellel ezt ma már nehéz természetes úton pótolni. Vitaminok megfelelő bevitele nagyobb figyelmet igényel – pótlás szükséges Így mind saját magunk, mind a gyermekeink normális életműködését csak úgy tudjuk biztosítani, fenntartani, a betegségeket megelőzni, ha vagy naponta öt alkalommal bőségesen eszünk friss zöldséget, gyümölcsöt, vagy kiegészítőkkel, mesterséges vitaminokkal pótoljuk a veszteséget. A harmadik hazai országos táplálkozási vizsgálat az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) keretében valósult meg, ennek megfelelően az adatfelvétel 2003. november–decemberben történt. A vizsgálat 19 éven felüliekre terjedt ki, 1179 fő táplálkozási adatfelvétele volt értékelhető, az energia- és makrotápanyag-beviteli eredmények 2005-ben, az ásványianyag-beviteli adatok 2007-ben az Orvosi Hetilapban kerültek Főzéssel a hasznosanyagtartalom tovább csökken Ha nem nyersen fogyasztjuk el a vásárolt termékeket, akkor még azzal is számolnunk kell, hogy a tárolás, feldolgozás vagy a konyhai felhasználás során az élelmiszerek vitamintartalma jelentősen károsodhat, főzésnél az amúgy is kevés vitamin további mintegy ötven százaléka elvész. Az egyébként is csökkent vitamin- és ásványianyagtartalmú ételeket nagyrészt nyersen kellene fogyasztani. Ez szinte megoldhatatlan. Ha már főzni kell, akkor az ételkészítés során a párolást, gőzölést, grillezést és a fóliában sütést kellene alkalmazni. Ezt Av Ev Rib C B6 2v B1 Ma